Tisztelt Választók, kedves ciron emberek!
A következő időszakban az emberek fontos döntés előtt állnak. Minden választás során két döntést hoznak meg állatalában az emberek: részt vegyenek-e a szavazáson és kire szavazzanak. Az első kérdésre egyértelműen azt tudom mondani, hogy minél többen válaszoljanak igennel. Igen fontosnak tartom, hogy minél több választó mondja el a véleményét, válasszon a programok között. A második krédésre álszent lennék ha nem azt mondanám, hogy rá szavazzanak. Azonban tudom, hogy nem mindenki ért egyet programommal, vagy programom egyes elemeivel. Én csak azt tudom mondani, hogy a programom világos és egyértelmű, minden témában mindig ugyan azt mondtam, sosem voltam szélkakas. Programom szakmai és nem elsősorban pártalapon lett megalkotva, hanem a szakmai érveket, előnyöket és hátrányokat mérlegelve.
A programom több témakör köré épül, melyek közül a gazdasági kérdés az egyik legfontosabb kérdés. Ezen belül is éles vita alakult ki a vámrendszer bevezetése kapcsán. Fontos tudni néhány alapvetést mielőtt a véleményemet mondom el a vámokkal kapcsolatban: a világon minden ország bevezetett már valamilyen szintű vámrendszert, a vámokat a behozott fizikai termékek után kell megfizetni nem a kivitt termékek után. Ez a két magyarázó alapvetés után az előnyöket és a hátrányokat figyelembe véve egyértelműen szorgalmazom a vámrendszer bevezetését. A mellette szóló érveimet ismerik, így jelen írásomban az ellene felhozott érvekre reagálnék. Az egyik legfőbb ellene felhozott vád, hogy a szabad piac elleni cselekedet a vám bevezetése. Erre sajnos csak azt lehet mondani, hogy a vágyot "szabad piac" ebben az értelemben már nem létezik. A kivitelre termelő gyáraknak, farmereknek már most is meg kell fizetnie a vámokat, amiket más országokba szeretnének kivinni, a mi általunk vámok ezeken nem - illetve nem közvetlenül - befolyásolják. A szabad piac ebben az értelemben tehát csak akkor létezne, ha nem vezették volna már be más országok a vámokat. A másik ellenérv, hogy a gazdaságunkat megroppantja, ha vámháborút robbantunk ki más országokkal. Sajnos azt kell mondanom, hogy ez a háború már kirobbant és mi fegyvertelen vagyunk benne, mert nincs mivel "alkudoznunk". A vámok bevezetésen után kétoldalú egyezményekkel megkönnyíthetjük az exportra termelő vállalkozások helyzetét azzal, hogy mi is csökkentjük egyes termékek vámdíját cserébe a másik ország is csökkenti a vámokat - akár teljesen nullára - a mi vállalkozásink által exportra termelt termékek értékében.
A másik fontos gazdasági kérdés az a gazdasági fejlesztés. Ezen a téren nagyon fontosnak tartom, hogy a vállalkozások fejlesztési támogatásában a megyéknek és az államnak is részt kell venni. Az államnak az éves költségvetésben kell megmutatni mennyire támogatja és milyen szinten a vállalkozások fejlesztési lehetőségeit. Ennek természetesen van korlátja, ami a költségvetés határa. A költségvetés nem finanszírozhat semmilyen kiadást - jóléti vagy fejlesztés - hitelből. Az állam nem egy vállalkozás. A gazdaság fejlesztési kiadások minden szektorban (mezőgazdaság, ipar, turizmus, szolgáltatás) pályázati úton kell megtörténjenek. Ezek a támogatások feltételekhez kötött céltámogatások kellenek legyenek. Az állam nem adhat szabad felhasználású hiteleket a vállakozásoknak. Egyrészt az állam nem egy bank, hogy hiteleket adjon, másrészt a szabad felhasználás csak a piacon nem életképes vállalkozásokat tartja lélegeztető gépen. A céltámogatáshoz szükséges feltételeket ellenőrizni kell és a közpénzt felelősen kell a fejlesztésekre fordítani.
Több fontos téma között az infrastruktúra fejlesztés is előkerült a kampányom során. Nem csak gazdasági szempontból fontos a téma, hanem az általános életszínvonal szempontjából is, hiszen a meglévő és a fejlesztés alatt lévő utakon közlekednek a mentőautók, a lakosok és a turisták is. Ennek megfelelően kell a témát kezelni és láthatjuk, hogy változtatni kell a jelenlegi kormányzat hozzállásán a következő kormányzatnak. A költségvetés hiányának tudható be, hogy a CIEF megvalósulására eddig csak a megyék költöttek. Ezen változtatni kell és állami forrásokat is kell szánni a program megvalósítására. Ezzel párhuzamosan programokat kell létrehozni a településeket összekötő megyei mellékúthálózat fejlesztésére, a települések úthálózatának fejlesztésére és a települési és távolsági közösségi közlekedés fejlesztésére is. Természetesen minden fejlesztési kiadásnak a határa a bevételek mértéke.
A gazdasági és infrastruktúrális kérdéseken túl az emberek mindennapi életet az oktatás, egészségügy, biztonság hármasa érinti a leginkább. Az oktatás területén sok döntési jogkör került át a megyékhez az államtól. Ez a tendencia támogatandó, de az állam nem vonulhat ki teljes mértékben: az ösztöndíj rendszert fenn kell tartani és bővíteni kell, különböző programokat kell kidolgozni a megyékkel való konzultálva a folyamatos fejlődés érdekében és a szociálisan rászorulók támogatásáért. Az egészségügy területén az oktatáshoz hasonló úton kell elindulni. Az államnak, a megyéknek és a magántőkének a fenntartói lehetőségei és felelőssége között meg kell találni az egyensúlyt. A kórházak, szakrendelők, praxisok, különböző egészségügyi hivatalok és intézmények rendszerét, feladatkörét, fenntartói hátterét úgy kell kialakítani, hogy folyamatos fejlődés biztosítva legyen. Ebben komoly egyeztetésekre, szakmai munkára és kompromisszumokra lesz szükség. A belbiztonság egyik legnagyobb kihívása a jelenkorban a kommunista veszély elhárítása. Ebben a megyék által fenntartott rendőrségeknek is szerepük van, de a legnagyobb szerepet a CCA és CIO szervezeteknek kell vállalni. A két bűnüldöző szervben külön osztályt kell kialakítani a politikai kommunizmus végleges kiűzése céljából az országból.
A belpolitikán kívül a következő kormánynak a külpolitikára is hatalmas hangsúlyt kell fektetni. Első lépés a személyzeti frissítés meglépése: olyan vezetőre és végrehajtókra van szükség a külügyben, akik aktívan tudják és akarják is képviselni a ciron érdekeket. A külpolitika legfontosabb irányainak meghatározása nagyon fontos. Hagyományos szövetségeseinkkel: az USA-val és Izraellel a diplomáciai kapcsolat mellett meg kell erősíteni kulturális, gazdasági kapcsolatainkat is és egymást erősíteni a politikai kommunizmus terjedése ellen és végül felszámolása érdekében. Emellett fontos erősíteni kapcsolatainkat NATO tagbéli társainkkal is. Hű szövetségeseink a politikai kommunisták ellen. Össze kell hangolni hírszerzési, katonai és gazdasági erőnket, hogy együtt küzdjünk a diktatúra terjedése ellen. Emellett más demokratikus berendezkedésű államokkal is kell keresni a diplomáciai kapcsolatot. Külpolitikánknak elsődleges célja kell legyen a gazdasági, társadalmi, kulturális megerősödésünk, tudományos kapcsolatok erősítése, oktatási és kulturális nemzetközi hálózatok kialakítása. Minden nemzetközi fórumot meg kell ragadni a politikai kommunizmus bűneinek napirenden tartására, érdekeink képviseletére. A Ciron Köztársaságot fel kell tenni a nemzetközi térképre!
A szakpolitikai kérdések mellett nagyon fontosak a társadalmi kérdések a ciron emberek életében, így a politikával foglalkozók számára is fontos témaként kell kezelni, íz elnökjelöltnek véleményt kell nyilvánítani ezekben a kérdésekben is, hogy a választók tisztán lássanak a kérdésekben. Az egyik ilyen kérdés az egyházak szerepe a politikában és a politikai kérdésekben. Egyes konzervatív politikusok azt állítják, hogy a progresszívak egyházellenesek. Ez teljes mértékben hamis állítás. A Progresszív Párt tagjai is én magam is bátorítjuk az egyházakat a véleménynyilvánításra, hiszen ugyan olyan joguk van erre, mint bármilyen más szervezeteknek. Egyes progresszív politikusok csupán azon nemtetszésüket fejezték ki, hogy kampányidőszakban egyes politikusok egyházi szertartásokon, istentiszteleteken kampányoljanak. Az egyházakat meg kell védeni a politikusok káros befolyásaitól jöjjön az jobb- vagy baloldalról. Nem a politikát kell megvédeni az egyház befolyásától, hanem az egyházakat a politikai kihasználástól. Másik ilyen fontos téma a szegregáció kérdése. Én már több fórumon is elmondtam, hogy a kormányom mit fog képviselni ezen a téren: a kérdést több szinten kell kezelni. Az állami szinten a szegregáció nem támogatható. Minden egyes állami hivatal, állami többségű cég és állami fenntartású intézmény számára tilos lesz faji alapú megkülönböztetés. Én magam nem támogatom ezt, de tiszteletben kell tartani a nép és a megyék egyéni és együttes autonómiáját. Az egyik leginkább antidemokratikus lépés lenne, ha a kormányzat és az elnök akaratát a megyékre és az emberekre ilyen fontos társadalmi kérdésekben. A megyei autonómiát nem csak a jogkörök átadásával, de ilyen kérdésekben is támogatni kell. A harmadik – a kampányban nagy hangsúlyt kapott – társadalmi téma a munkásosztály és a szakszervezetek helyzete. Azt a társadalmi osztályt és érdekvédelmi szervezeteiket méltatlan politikai támadás érte. Ennek a támadásnak sem politikai racionalitása sem valóságtartalma nincs, így továbbra is meg fogja védeni a progresszív többség a munkásokat és a szakszervezeteket.
A politikai kérdések mellett nagyon fontos a személyiség kérdése is. Ha engem választanak meg elnöknek, akkor egy olyan személyre teszik le a voksukat, aki határozott elképzelésekkel rendelkezik, de hajlamos az ész érvekre változtatni elképzelésein. Olyan elnöke lennék az országnak, aki határozottan képviseli külföldön az érdekeit, felveszi a harcot a demokrácia érdekében mindenkivel belföldön és külföldön egyaránt. Tiszteletben fogom tartani a törvényhozás és a kormány közötti különbséget, de együtt fogok tudni működni mindenkivel, aki a ciron nép jövőjéért fog küzdeni. Tudom, hogy nem mindenki ért egyet elképeléseimmel és velük készen vagyok megkötni az ésszerű kompromisszumot kötni az ország érdekében. Tisztelni fogom tartani a törvényhozás hatalmát és remélem együtt tudunk majd működni az ország érdekében.
Építsük fel együtt a Ciron Szövetséget!
//Minden ciron megyei és országos napilapban és hetilapban megjelenő véleménycikk. Az USA-ban a The New York Times-ban is megjelenik//